A romantikus 90-es években, a mainál rendezetlenebb viszonyok között, élt és virult a magyar ingatlanmaffia. Itt természetesen nem zseniális képességekkel, gátlástalan kegyetlenséggel megáldott bűnözőkre kell gondolnunk, hanem ennek a kicsit balkáni változata jött szembe. Pár napja többen beszélgettünk és valaki rákérdezett, hogy vajon létezik e ma is ez az üzletág? A közvetítők trükkjeiről itt írtam, de nem csak ők csaphatják be a gyanútlan vásárlót.
Nekem egy személyes tapasztalatom volt olyan arcokkal, akik biztosan át akartak verni, de olyan bénán csinálták, hogy olyasvalaki, aki kicsit is járatos az ingatlan adásvételek területén, nem ugrik bele, viszont azt el tudom képzelni, hogy teljesen laikusoktól komoly összeget csalhatnak ki. Az elvi lehetőség talán ma is fennáll, tehát érdemes kicsit figyelni.
Nagyon jó vételt találunk
A válság alatt az ingatlanközvetítői munkám jövedelmét lerobbant lakások megvásárlásával, felújításával és értékesítésével egészíttettem ki. Egy kollégám, akivel együtt dolgoztam, hívott telefonon, hogy egy nagyon jó lehetőség került a piacra, de annyira jó, hogy siessünk. Telefonon leegyeztettünk mindent, hogy ne feleslegesen menjünk. Igen én vagyok a tulajdonos, persze lekérhetik a tulajdoni lapot, igen otthon leszek egy óra múlva. Ok, mi is. A tulajdonos nyitott ajtót, majd megmutatta a lakást, ami nagyon, de nagyon és megint leírom, nagyon megérte az árát. Minden papír rendben, a tulilapon ő a tulajdonos, sőt elmondta, hogy ő ebből itt kiszáll és csak az ingatlanközvetítővel tudunk tárgyalni, mert kizárólagos megbízást adott nekik. Semmi baj, elkértük az ő elérhetőségeiket, illetve a cég nevét is.
Miután nem volt ismerős a név, (mondjuk ez kicsit furcsa volt, hiszen az ember ismeri a konkurenciát, mi legalább is ezt gondoltuk) segítségül hívtuk a legjobb barátunkat,(Google) akinek volt találata a cégnévre, de nekik csak egy hirdetésük volt a portálokon, mégpedig ezt a lakást szerették volna eladni ezeken a fórumokon. Itt már sejtettük, hogy nem lesz ingatlanvásárlás, de érdekelt minket, hogy mi lesz ebből.
Romos bérházban a kamuingatlanos
Igazunk lett. A nagyon nehezen (nem volt szabad időpontjuk) megbeszélt időpontban becsengettünk a megadott címre, ami egy kicsit lepukkant bérház földszinti lakása volt. Hárman vártak minket, mindenkin öltöny feszült, a legkülönbözőbb színekben és stílusban. A kétsoros zöldet viselő, főnöknek látszó kolléga, egy aranylánccal és egy iratmappával jelezte az avatatlanoknak is, hogy itt bizony vele kell tárgyalni. Átbeszéltünk mindent, egy halvány próbálkozás volt az áremelésre, de nem voltunk vevők rá, így az eredeti áron állapodtunk meg, nem küzdöttek sokat, hamar elfogadták az ajánlatot. Vicces volt, ahogy jöttek mentek a lakásban, fogadták a lakásra érdeklődő telefonokat.Megállapodtunk mindenben, le is írtuk, hogy el ne felejtődjék, sőt nem kértek bánatpénzt sem, de ragaszkodtak az egyösszegű kifizetéshez. Egy dolog volt fontos a számukra, hogy mihamarabb szerződjünk le, mert........ nem emlékszem mi volt az oka, de sürgős. Ők ráérnek a hétvégén is, sőt csütörtöki nap lévén legjobb lenne pénteken késő délután, vagy szombaton esetleg vasárnap, de hétfőnél tovább nem várnak.
Ez volt a trükk.
Ők arra apelláltak szerintem, hogy eladják a hétvégén ahány embernek csak lehet ezt a lakást, hiszen az ügyvédek a pénteki tulajdoni lap alapján fognak szerződni, illetve a földhivatali bejegyzést is csak hétfőn fogják elindítani, tehát péntek és hétfő között 5-6 boldog, később boldogtalan tulajdonos keresi az igazát. Természetesen ennek a tervnek volt több buktatója is, de nekem csak ezek a botcsinálta maffiózók jutottak. Azért gondolom, hogy szerencsétlenek, mert miután telefonon jeleztük nekik, hogy vannak elképzeléseink arról, hogy mivel foglalkoznak, levették a hirdetéseiket, bezárták az irodájukat, beszüntették ingatlanközvetítői tevékenységüket.
Milovecz László
Budai ingatlanközvetítő
