Szombaton a negyedik osztályos lányom csapata, a Bolyai matematika versenyen a Kárpát-medencei régióban, a tavalyi 14. hely után, idén 4. helyezett lett. Ez nekem, illetve a hozzánk közelállóknak hírérték, másokat nem hiszem, hogy érdekelne. Amiért viszont ez a bejegyzés született, az leginkább a tanulság. Egy év alatt fejlődtek ennyit és ez nem a véletlen műve volt. A követendő példát én a saját nappalimban, lakásomban, környezetemben láttam és minden egyes momentumát átültethetem az életembe, szívesen megosztom veletek is. Nem hiszem, hogy ennél többet adhatna bármelyik motivációs tréner, életmód tanácsadó, vagy sikerkonferencia. De miután megemlítettem őket, mármint a trénereket, keresek egy olyasféle címet, amit ők is használnak. Nézzük ezt:
A SIKER 5+1 PONTJA, AMIT A BUDAI KISISKOLÁSOKTÓL TANULHATSZ
MEGHATÁROZTÁK A CÉLT Mikor tavaly Boti, Dóri, Lóri és Panka kijöttek az eredményhirdetésről, elhatározták, hogy a következő évi versenyre nagyon felkészülnek, javítanak a helyezésükön, bekerülnek az első hat helyezett közé. (Azért hat közé, mert ők szóbelizhetnek.)
TALÁLTAK EGY REMEK MENTORT Segítségül megnyerték az egyik olyan apukát, aki nemhogy értett a matekhoz, de hajlandó volt erre feláldozni a pihenésre szánt idejéből is.
A CÉL ELÉRÉSÉHEZ KÉPESEK VOLTAK ÁLDOZATOT HOZNI, TÖBBET DOLGOZNI, MINT A VERSENYTÁRSAIK
A mentor apuka a lakásukban vendégül látta a csapatot és tanultak-tanultak, szinte minden vasárnap 3-4 órát! A gyerekek zokszó nélkül, sőt örömmel oldották meg azokat a feladatokat, amiket mi átlagszülők komolyabb fejvakargatás után, kisebb-nagyobb sikerrel abszolválnánk. Nyáron, télen, tavasszal, ősszel, mindegy volt, ők ott ültek a nappali asztalánál és akármilyen fáradtak is voltak matekoztak. Mi szülők néha mosolyogtunk azon, hogy a gyerekek maguk között is erről beszélgettek. Az együtt töltött idő, nagyon jó kis csapatot kovácsolt belőlük.
TÁMOGATÓKAT SZEREZTEK Természetesen az iskola is támogatta őket a maga eszközeivel, ami abból állt, hogy ott is oldhattak meg matekfeladatokat, akár matekórán is.Természetesen az osztályfőnökük Ruli néni is maximálisan melléjük állt. Rá egyébként is felnéznek, szeretik, ő is büszke rájuk. Nem is kellett aggódnunk a kerületi versenyen, (innen juthat az első helyezett és csak ő, tovább az országos versenyre) ahol a többi iskola csapatait magabiztosan utasították maguk mögé. Ha lehet még komolyabban vették a felkészülést, nem kell mondanom, hogy hol voltak vasárnaponként. Közben a szülők is kicsit jobban megismerték egymást, együtt drukkoltak, ha szükséges volt, ők vitték haza egymás gyerekeit a vasárnapi matekról.
TISZTELTÉK AZ ELLENFELET Igazán jó volt azt látni, hogy sem a versenyen, sem a díjkiosztón nem kritizálták a többi versenyzőt, a bíráló tanárok véleményét zokszó nélkül elfogadták és a náluk jobban teljesítő csapatokat őszintén megtapsolták.
Azt gondolom, hogy ezt az öt pontot figyelembe véve, betartva, te is bármilyen szakmában, élethelyzetben sikeresebb lehetsz. Abban is biztos vagyok, hogy, ha figyeled a gyerekedet, még ennél is többet tanulhatsz tőle, csak az a dolgod, hogy használd.
PLUSZ EGY TANULSÁG, AMI REMÉNYT AD Láttam, hogy ők milyen lelkesedéssel, mennyi munkát tettek bele és voltak náluk is eredményesebbek, akik bizonyosan szintén ugyanígy megdolgoztak a sikerért. Aztán vannak, akik szintén sokat dolgoztak, tanultak, de valami nem úgy jött össze, ahogyan azt szerették volna, de az elszántság, a tudásvágy ott is tetten érhető. Tehát nemcsak elkötelezett tanárok, de jó fej diákok és áldozatkész szülők is léteznek, ezek szerint van remény.
Milovecz László
