Személyes referencia oldalam itt elérhető
Ez most nem az a poszt lesz, amiben kollégákat ekézek, budai ingatlanközvetítőként megírom a rossz tapasztalataimat, aztán fényezem magam és hátradőlök.
Ellenkezőleg. Szeretném kifejezni a nagyrabecsülésemet mindenkinek, aki ezt a szakmát végzi és a tiszta jutalékos rendszerben megkeresett jövedelméből eltartja a családját. Tényleg le a kalappal. Az az én szerencsém, hogy olyan helyen dolgozom budai ingatlanközvetítőként, ahol mind a kollektíva, mind a háttértámogatás elsőrangú. Azzal is tisztában vagyok, hogy nincs ez így mindenhol, sőt. De nem célom minősíteni más irodák munkáját, gondolom van egy jól végiggondolt terv ami alapján működtetik az irodáikat, az ehhez kompatibilis emberekkel és pont.
Ami viszont kicsit zavar, az az, hogy lassan vörös seggű ördög egy ingatlanos, ha felhív valakit, aki piacra tette a lakását. Nem gondolom, hogy azért nem fogadnak el minket szakértőnek, mert ez a szakma felhígult, vagy azért, mert alapvetően inkompetensek lennénk. Tudom, hogy ezt sulykolja az összes önmagát ingatlanos gurunak kikiáltó bloggerszerűség, meg ingatlanosképzőt üzemeltető önjelölt. Nekik az a céljuk valószínűleg, hogy vegyél tőlük tanfolyamot, mert aki már elvégezte, olyan sikeres, hogy az még.
Én azt gondolom, hogy ma még ott tartanak páran, hogy a saját idejüket simán odadobják feleslegesen, csak pénzt ne kelljen. Ő is el tudja adni, meg tudja hirdetni, nem kell ingatlanos, mert ő tudja. De miért csodálkozunk ezen?
Egy orvos barátnőm mesélte, hogy úgy mennek hozzá a betegek, hogy megmondják, mit írjon fel az orvos, mert ő kiguglizta, tudja mi a baja. A barátnőm közölte, hogy akkor guglizza ki a gyógymódot, vagy hagyja magát megvizsgálni. Mondok mást. Magyarország egyik legismertebb testépítője mesélte, hogy mikor egy gyakorlatot végzett, odament hozzá egy legalább 20 éves, 60 kilós srác és elmondta, hogy hol fedezett fel hibát a gyakorlatban.
Tehát, ha még a nyilvánvaló tudás, tapasztalat is megkérdőjeleződik néha, akkor mit is várhatunk mi, akik a munkánk nagyobb részét nem úgy végezzük, hogy az látszik. Attól viszont kifejezetten rosszul vagyok, hogy míg az említett két szakma, de mondhatnék még százat, abszolút egyértelműsíti, hogy laikusnak eddig és ne tovább, mert legjobb esetben ki lesz röhögve, addig nálunk komoly arcot vág a tisztelt kolléga, irodatulajdonos, majd homlokát ráncolva, állát vakargatva "hát máshol nagyon híg a szakma", de majd mi eladjuk. Nulla kollegialitás, nulla összetartás, csak a másik abszolút víz alá nyomása, igazat adva egy laikusnak egy adott esetben megszerezhető megbízásért. Nem is látja, hogy hosszútávon a saját sírját ássa vele. Istenem mennyi ilyet hallottam...
