A nyaralás megszervezése nálunk idén, bénázásba fulladt, de a szerencse mellénk állt és egy utazásközvetítő segítségével foglaltuk le az IBUSZ egyik szálláslehetőségét Porecben, a Delfin Hotelben. Mikor lefoglaltam a szállást, az Inviánál, az ügyintéző visszahívott, hogy mit szólnék egy tengerre néző erkélyes szobához, az általam foglaltnál hatvanezer forinttal jobb áron.Nem mondtam nemet, sőt, azonnal és örömmel fizettem. Így került a képbe az IBUSZ.

Nem túl eseménydús út után szálltunk ki az autóból, átvettük a szobát, megvacsoráztunk, séta a parton, gyönyörű kék tenger, naplemente,  szigetek szemben, motorcsónakok, kisebb yachtok, szóval Horvát Riviéra hangulata.

Már itthon hallottuk barátoktól, hogy érdemes Velencébe áthajózni, én pedig mivel nem ültem ilyen nagy katamaránon, természetesen érdeklődni kezdtem. A szálloda faliújságján lettem figyelmes az IBUSZ plakátjára,  ahol a helyi magyar idegenvezető(?) ajánlotta szolgáltatásait. Kicsit furcsa magyarsággal, de akkor fel sem tűntek sem a helyesírási hibák, sem a béna megfogalmazás. Annyit láttam, hogy valakinek fizetni fogok, ezért cserébe elintézi nekem, nem csak Velencét, de esetleg Delfinekkel is úszhatok.

Azonnal hívtam, semmi. Pár óra elteltével sikerült egymással beszélnünk, érthető, de idegen akcentussal felvázolta a lehetőségeimet, amikkel én meg voltam elégedve. Találkozót javasoltam a szálloda halljában, de ő azt mondta, hogy nem jönne be a szállodába, mert az igazgatóval nincsenek jó viszonyban. Valami szerelmi ügyet emlegetett és a szálloda melletti parkoló javasolta helyszínnek. Igent mondtam, szemem előtt pedig egy igazi sármos riviérai életművész srác képe jelent meg, laza, jófej stílussal. Megiszunk egy kávét, megbeszélünk mindent és szép az élet.

Nagyobbat nem is tévedhettem volna, mármint sem a külsőt sem a stílust illetőleg. József, mert így hívták, (mondjuk ki bátran szélhámost) nem a klasszikus Roger Moore, Brad Pitt, vagy George Clooney vonalat vitte, hanem inkább a Macskajaj következő részében kaphatott volna szerepet, smink, minden nélkül. Nem túlzok, egy foga volt, az is alul. A köldöke kivillant a kinyúlt, nem létező színű pólója alól, amin számtalan folt mellett a kávét sikerült beazonosítanom. A rövid kempingnaci hasonló állapotban volt, de  a komikumot csak fokozta, hogy annyira szét volt taposva a kínai pacsker, hogy sziszegett a forró talajtól.

Mivel nem mert megállni a szálloda bejárata közelében, így a gazdasági parkolónál találkoztunk. A kedvesem elhűlt arcát, illetve József kiállását látva, majdnem felröhögtem, mert a helyzetet fokozta egy szakadt bálna merci, telehamuzva, büdösen. Előzékenyen kirángatta nekem az ajtót, feleségem és a lányom is beszálltak hátra. Minden ablak nyitva volt, de így is eszméletlen büdös volt. Cigi, pia, hal, mosatlan lábos szaga keveredett. sofőrünk illatával,  de szerencsére nem mentünk messze. Öt perc után meg is érkeztünk egy étterembe, ahova mi gyalog le is szoktunk sétálni. Leültünk és kezdetét vette az üzleti prezentáció. József előkapott egy lefóliázott papírlapot, ami egy hajót ábrázolt és jelezte, hogy egy baráti összegért, ez a hajó engem és családomat átrepít,(mint repülő- mondta ő) Velencébe. Természetesen fizethetünk forintban, euróban, kunában, yenben, ő bármit elfogad. Mit mondjak, ez a rugalmasság majdnem meghatott. Látta, hogy nem vagyok meggyőzve, így előkapta a névjegyét, ami szintén egy lefóliázott papírlap volt, amit nem rakhattam el, mert csak ez volt neki. Megkérdeztem, hogy ez egy Ibusz által szervezett út, vagy valami egészen más? Ő nem értette az IBUSZ szót, ezért annyit közölt, hogy lesz busz, az is mint repülő megy. Miután az egyre vidámabb arckifejezésemet biztatásnak vette, előkerült a számlatömb vagy mi. Bizakodva kinyitotta, micsoda meglepetés én lettem volna az első fizető ügyfele, a tömb szerint. Jelezte, hogy most nem tudna pecsételni, mert sajnos a bélyegző nincsen nála, de ugye a bizalom is nagyon fontos. Majd egy kis túlzással az autójánál értékesebb radírozható tollal, lelkesen körmölni kezdett.  Ránéztem a feleségemre, akinek nem láttam a szemében semmiféle huncut mosolyt, inkább, ha ennek pénzt adsz kicsontozlak tekintetet véltem felfedezni. Nem akartam tovább feszíteni a húrt, illetve szívesen úsztam volna már a tengerben, ezért jeleztem, hogy nem élnénk a ehetőséggel. A sármőr egy pillanatra elszomorodott, majd felcsillant a szeme és az aktatáskájából elővett egy delfines papírlapot és megkérdezte, hogy nem akarunk e e gy családi naplementét delfinekkel?

Természetesen nem hiszem, hogy az IBUSZ bármi köze lenne Józsihoz, jeleztem is nekik, hogy használják a nevüket. Remélem nem volt olyan honfitársam, aki József szervezésében próbált hajóval átkelni Velencébe.

Milovecz László

Budai ingatlanközvetítő

Miután az IBUSZ-nak jeleztem József létezését, ők megköszönték a tájékoztatást és leírták, hogy a szükséges lépéseket is megtették.